Egyesületünk kifejlesztette az Érzékenyítő Társasjátékot, hogy a fogyatékosságokról szóló szemléletformálás minél több intézménybe eljuthasson. Kutatásunk bebizonyította, hogy az Érzékenyítő Társasjáték hatékonyan tudja befolyásolni a gyerekek fogyatékosságokkal kapcsolatos attitűdjét pozitív irányba.
Mit jelent ez?
A programban részt vevő gyerekek a játék hatására jobban felismerték a különböző fogyatékossági típusokat, azokat helyesen meg tudták nevezni. Közelebb engedték magukhoz a kutatásban szereplő “teszt gyerekeket”, és nem csak iskolatársnak, hanem többen osztálytársnak és padtársnak is fogadnák őket. Azaz nem csak ismereteket szereztek, magyarázatokat kaptak, hanem a játékos feladatok következtében már el is tudják képzelni, hogy barátkozzanak fordított gyerekekkel.
“Annyira szerették a gyerekek, hogy az iskolában is legózhatnak, hogy ezzel minden más ellenérzésük elhalványult.” - egy pedagógus visszajelzése
Mi is az, ami ekkora hatást vált ki a gyerekekből?
Mielőtt ránéznénk a kutatásra és eredményeire tisztázzuk, mi is az az Érzékenyítő Társasjáték, és mit jelenthet “érzékenyülni”.
A játék célja minél több alsó tagozatos gyerekhez eljuttatni az inkluzív szemléletet, vagyis azt az üzenetet, hogy mindannyian egyediek vagyunk, és mind fontos részei vagyunk a nagy (társadalmi) egésznek. És azt is, hogy miért.
A gyerekek alapvetően kíváncsiak, érdekli őket, hogy ki milyen, és miért olyan, amilyen. A társasjáték ezeket a kérdéseket segít megfogalmazni, majd ezekre ad választ játékosan és tabumentesen a fogyatékosság témakörében.
A játék kerettörténete, hogy egy bizonyos Egy Sima Egy Fordított Általános Iskola igazgatója, KOCKA professzor felkeresi a gyerekeket levélben, hogy új udvart tervezzenek az iskolája számára, hiszen ők, a gyerekek tudják a legjobban, milyen egy jó játszótér. Azt viszont ekkor még nem sejtik, hogy ebbe az iskolába speciális, fordított (fogyatékossággal élő) tanulók is járnak.
Fogyatékossággal élő karakterek
Kocka professzor mellett a játéknak van 5 másik állandó szereplője: ők mind különböző fogyatékossággal élő gyerekek. Az ő bemutatásuk után a diákoknak könnyebb a helyükbe képzelni magukat. Az érintett szereplők képességeit magukra véve egy-egy LEGO kockákkal játszott játék, feladat elvégzésekor átékhetik, milyen az, amikor nehezített helyzetben kell helytállniuk a mindennapokban.
Karakterek - egyediségek - kihívások:
Miki, mozgásban korlátozott szereplő: hogyan lehet ökölbe szorított kézzel, egy kézzel, merev könyökkel építkezni LEGO kockákból?
Eszter, látássérült szereplő: milyen csukott szemmel, ujjakkal bolyongani egymás mini labirintusában, becsukott szemmel LEGO építményeket másolni?
Maja, a hallássérült kislány: hogyan lehet építkezni elmutogatott és eltátogott utasítások alapján ?
Lili, autizmus spektrum zavarban érintett szereplő: milyen az, amikor úgy kell teljesíteniük, hogy túl sok minden történik körülöttük egyszerre?
Petya, a Down-szindrómás karakter: milyen, amikor túl bonyolult egy feladat?
A játék során a diákok kooperatív munkaformában, együtt dolgoznak, ezáltal kicsit jobban, új szemszögből is megismerhetik egymást.
“Minden egyes alkalommal elámultunk azon, hogy mennyire frappánsan, érthetően magyaráztátok el a gyerekeknek a fogyatékossággal élők 5 típusát. Amikor a leírásokhoz értünk, akkor hatalmas csönd volt az osztályban, egytől egyig kíváncsiak voltak, mivel fogunk azon az órán foglalkozni.” Egy programban részt vevő pedagógus ezt írta a programról.
Miután megismerték a különleges tanulókat, kiscsoportban építenek nekik játszóteret úgy, hogy mindenki tudja használni a közös teret. Azaz a frissen megszerzett tudásukat rögtön alkalmazhatják egy projekt feladatban.
A foglalkozás-sorozatot vezető pedagógus (osztályfőnök, iskolapszichológus, etika- vagy bármilyen szakos tanár) munkáját KOCKA professzor levele segíti, ez tulajdonképpen egy kézikönyv. A játék során pontos instrukciók támogatják a pedagógust a foglalkozások levezetésében. Minden rész tartalmaz jelmagyarázatokat, tanácsokat, hogy milyen eszközök szükségesek az egyes játékokhoz, hogy mennyi időt vesz igénybe az adott részfeladat. A leírás pontos követése alapján a játékmenet 9x45 perc. Természetesen jó, ha a játékot a készítők javaslatának megfelelően a vezető ki tudja egészíteni beszélgető- és élménymegosztó körökkel.
Fontos, hogy nem csak olyan intézményeknek találtuk ki ezt a programot, akik szeretnének majd a jövőben mindenféle spéci, vagy fordított gyereket fogadni. Inkább azoknak szól, akik hisznek abban, hogy ezeknek a kapcsolódásoknak érdemes megszületni akár az intézmény falain belül, akár azon kívül, játszótéren, más közösségben. Az iskola annyit tud tenni, hogy felkészíti a gyerekeket ezekre a találkozásokra, és magabiztosságot ad nekik a kezdeményezéshez.
Benjamin Franklinnek tulajdonított mondás, hogy „nincs igazság, amíg a nem érintettek ugyanúgy fel nem háborodnak, mint az érintettek.” Ez az idézet mottónkká vált, és úgy érzem, hogy akkor tudunk az inkluzív szemlélet felé haladni, ha minél többen megtapasztalják, hogy sokfélék vagyunk, sokféleképpen boldogulhatunk, és mindannyiunk közös feladata, hogy senki se maradjon ki a világ történéseiből. Ez nem csak a fogyatékossággal élők, hanem mindannyiunk közös ügye.
Érzékenyít-e az Érzékenyítő Társasjáték?
A kutatás legfontosabb és egyben legnehezebb része az volt, hogy hogyan lehet mérhetővé, számszerűsíthetővé tenni azt, hogy valaki „érzékenyebb” lett egy érzékenyítő foglalkozás után. Mi az a változó, amiről azt gondoljuk, hogy jól jelzi a gyerekekben lezajlott folyamatot? Hogyan lehet mérni, hogy egy hétéves gyerek belső világában, gondolataiban megragadt-e az üzenet, hogy mindannyian sokfélék vagyunk, és ez a sokféleség érték. Hogyan lehet mérni, hogy valaki elfogadóbb, nyitottabb lett, és esetleg majd a jövőben bátrabban mer kapcsolódni fogyatékosságban érintett társaival?
Ezeket a kérdéseket már mások is feltették, és a válasz az attitűd fogalmában van, ami megmutatja, hogy az egyén társas (szociális) viselkedését, cselekedeteit milyen beállítódás befolyásolja. Az attitűd vizsgálatok egyrészt irányulhatnak egy adott csoporttal szembeni attitűdök feltérképezésére (ebben az esetben a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos attitűdök), valamint azon tényezők feltárására, amely ezeket az attitűdöket befolyásolják. Ilyen tényező lehet például a személyes találkozás, a média, és jelen esetben az Érzékenyítő Társasjáték is.
Az attitűd egyik része maga az ismeret, a tudás, erről szól az Érzékenyítő Társasjátéknak az a része, melyben megismerik a fent felsorolt karaktereket, történeteiket.
Azt tapasztaltuk a kutatásban, hogy a vizsgált 4 fogyatékossági területen - látássérülés, mozgássérülés, hallássérülés, Down-szindróma - a kutatásban résztvevő gyerekek a játék hatására megtanulták az elnevezéseket, sokkal többen írták a helyes megnevezéseket, kevesebb bántó megjegyzést írtak.
Az attitűd egy másik fontos része az úgynevezett affektív, azaz érzelmi komponens. Azaz megpróbáljuk mérni, hogy milyen érzelmei, előfeltevéseik vannak a gyerekeknek. Megkérdeztük őket arról, hogy szerintük hány barátja van a képen szereplő négy teszt gyereknek (akik a fenti fogyatékosságokban érintettek), illetve milyen tanulónak tartják őket.
A játék előtt és a játék után is kitöltettük velük ugyanazt a tesztet. A játék utáni tesztjükön már jobb tanulóknak gondolták őket, azaz tudott a megítélésük, érzésük változni.
Ehhez képest már az attitűd viselkedéses része azt jelenti, hogy mindezt a tudást és érzelmet hogyan tudják átfordítani cselekvéssé, itt éppen egy elképzelt cselekvéssé. Méghozzá azt kérdeztük tőlük, az Érzékenyítő Társasjátékkal való foglalkozások előtt és után is, hogy mennyire örülnének, ha a “teszt gyerekek” az iskolatársaik, osztálytársaik, padtársaik lennének. Minden szinten előrelépés történt a játék hatására, még ha nem is nagy lépés. Azaz egy ilyen rövid - 10 tanórát igénybe vevő - program is meg tudta változtatni a gyerekek elképzelt viselkedését, ami óriási siker.
Emellett persze rajonganak a LEGO kockákért is! :)
A program folytatódik, jelentkezz most!
A 2021-es évben 8 intézménybe jutott el a társasjáték, idén pedig a LEGO Alapítvány támogatásával már 30 intézmény vehet részt a programunkban ingyenesen. Ha megtetszett a lehetőség, akkor beszélj az intézményed vezetőségével, és ha szeretnének részt venni a programban, akkor jelentkezzenek május 3-áig a honlapunkon.
Jelentkezés: https://www.egysimaegyforditott.com/tarsasjatek
Az érzékenyítő társasjáték koncepcióját Élő Fruzsina, Bokor-Bacsák Györgyi, Kismarty-Lechner Zita, Peller Dorottya, és Feil Liza alkották. A játék meséjét, leveleit, szöveges részeit írta: Élő Fruzsina. Illusztrálta: Kismarty-Lechner Zita. Lektorálta: Simárdi Nóra. A társasjáték a METU diákjainak közreműködésével, valamint a LEGO Alapítvány, és a LEGO Csoport támogatásával valósult meg. A kutatásban részt vett Élő Fruzsina, Takács Nándor és Szirányi Mariann.
A társasjáték Az Egyesület az Inklúzióért szellemi tulajdonát képezi. A fotók, leírások bármilyen jellegű felhasználása csak az Egyesület engedélyével történhet.
Comments